Get Adobe Flash player

Győrzámoly Község rövid története, jelene és jövője:

Győrzámoly a Mosoni-Duna bal partján fekszik, Győrtől 5 km távolságra. A község Árpád- kori, neve először II. István okiratában szerepel 1271-ben. A település életét egészen a kezdetektől a XX. század közepéig a vízzel és a tűzzel kapcsolatos küzdelem jellemezte. Községünkben az 1700-as évek elejétől már biztosan működött iskola, az is biztosra vehető, hogy az 1500-as években már volt temploma a falunak. Győr sorsában – ami jót és rosszat egyaránt jelentett – sokszor osztozott a település pl. a török időben a falu többször elpusztult.

A község lakóinak életrevalóságát jelentette, hogy minden csapás ellenére fennmaradt és az 1800-as évek elején már 920-an lakták a települést. A XIX. században, 1869-ben a falu egy része a templommal, a plébániaépülettel és az iskolával leégett, mégis a XX. század elején már 1585-en éltek a településen. A Győrhöz való közelség jelentette, jelenti a falu lakosságának a biztos megélhetést, mivel sokan ott dolgoztak, illetve dolgoznak, valamint régebben nagy jelentőséggel bírt a mezőgazdasági termékek Győrben való értékesítése is.

A község határában levő földek kb. 2/3-a a hédervári grófi birtok tulajdona volt. Az 1/3 (kb. 1600 katasztrális hold) földön nagymértékben termeltek zöldségféléket (fejes káposzta, sárgarépa, gyökér zöldség), amelyeknek jövedelmezősége, munkaigénye többszöröse volt a gabonaféléknek. Feljegyzések szerint az említett zöldségféléket a tatabányai bányásztelepülésekre és Ausztriába, Bécsbe is szállították lovas kocsikkal. A győrzámolyiak megélhetési lehetőségei közé tartozott a dunai halászat, valamint az ártéri erdők adta favágás is. A favágás jövedelmet is jelentett olyan formában, hogy a fából sokat Győrben értékesítettek gyújtófa formában, ami magas feldolgozottsága révén tisztes bért jelentett.

A XX. század elejétől körjegyzőség működött Győrzámolyon 5 falu társulásával (Újfalu, Zámoly, Ladamér, Dunaszeg és Dunaszentpál). A körjegyzőség irodái a jelenleg átalakítás alatt levő községházában működtek az 1914-es évtől. Az átalakítás során bontásra is sor került, és a bontás alkalmával találtunk egy dokumentumot, ami a győrzámolyi képvisel-testület üléseiről készült jegyzőkönyveket tartalmazza 1911. július 1-től 1920. június 23-ig terjedő időszakra. A jegyzőkönyvek tanúsítják, hogy a községháza 1913-ban épült és 1914 tavaszán vették használatba.

Elmondhatjuk, hogy elődeink előrelátóak voltak akkor, amikor nehéz időszakban (közvetlen az első világháború kitörése előtt) megépítették a községházát, ami így közel 100 éve szolgálja a falu népét, és reményeink szerint a felújítás (ami az eredeti rendeltetést nem érinti) után hasonlóan hosszú ideig lesz a falu Polgármesteri Hivatalának otthona, és jól szolgálja a falu lakóinak érdekeit. Az említett jegyzőkönyvekről másolatot készítünk, és azt hozzáférhetővé tesszük az iskolában és a községi könyvtárban.

A községháza mostani bővítése, felújítása az Integrált Közösségi Szolgáltató Tér kialakítására kiírt pályázaton való sikeres szereplés révén tud megvalósulni. A bővítés, felújítás az alábbi munkákat jelenti. Megépülnek a megmagasított tetőtérben az alábbi funkciójú helyiségek:

1. Multifunkcionális közösségi tér (40,5 m2) (számítógép, internet stb. hozzáférhetőséggel)
2. Falugazdász iroda (20,7 m2)
3. Internet és olvasószoba (30,4 m2)
4. Könyvtár (30,42 m2)
5. Közlekedő (42,86 m2)
6. Rendezvény terem (82 m2)
7. Lépcsőház lifttel

Az épületben teljes körű akadálymentesítés fog megvalósulni.
Minden okunk megvan azt feltételezni, hogy a létesítmény jól szolgálja a falu kulturális és közösségi életét, és otthont ad több civil szervezetnek is.

Községünk elmúlt 50 évét a dinamikus fejlődés jellemezte, ami különösen látványos eredményeket hozott a XXI. század első évtizedében. A fejlődés egyes állomásai a következők:

Az 1960-as évek elején megépült az 5 tantermes szolgálati lakást magába foglaló általános iskola („nagyiskola"), valamint átalakították a kisiskolát 3 tantermes iskolává.
1976-ban megépült az óvoda és a klubkönyvtár.
A nyolcvanas évektől 1998-ig kiépültek a közművek Győrzámolyon. (ivóvíz 1985, csatorna 1994, földgáz 1996)
Úthálózatunk folyamatosan fejlődött, ma nincs aszfaltozatlan út Győrzámolyon.
1994-ben elkészült a községi tornacsarnok, ami jól szolgálja az iskolai testnevelés és a sportolni vágyók igényét.

A XX. század végén beindult nagyszabású lakásépítések eredményeképpen napjainkig 1000 lakossal gyarapodott falunk és minden tekintetben megnövekedett. Jelenleg községünk lakóinak száma 2442 fő. A gyarapodással megnövekedtek feladataink is, elsősorban az óvodai elhelyezés és az iskolai oktatás terén. A falu intézményeinek működtetése is nagyobb és nehezebben megoldható feladatot jelent az önkormányzatnak.
Ahhoz, hogy a lakosság igényeinek a falu intézményei megfeleljenek szükség van az óvoda bővítésére, az iskola felújítására, egészségház építésére és az intézmények a község infrastruktúrájának folyamatos fejlesztésére és megbízható működtetésére.

Az óvoda bővítésére, az iskola felújítására, bővítésére jogerős építési engedéllyel rendelkezünk, pályázatot nyújtottunk be a 2010. év első felében a munkák finanszírozására. A pályázatunkat kedvezően bírálták el, és így a beruházás megvalósulhat. A beruházás teljes költsége 346 millió Ft, amiből a támogatás 300 millió Ft.

A beruházás vázlatos tartalma:

A mostani 3 tantermes Szent István úti iskolaépületből alakítunk ki egy 3 foglalkoztatós óvodát. Az épületet összekötjük a konyha épületével. Az összekötés alapterülete mintegy 110 m2 és itt kap helyet az óvodai tornaszoba, valamint egy közlekedő folyosó. A mellékhelyiségek és egyéb kiszolgáló helyiségek a mostani bejárathoz kapcsolódó toldalékban nyernek elhelyezést. A mostani konyha épületében kismértékű felújítás, korszerűsítés történik.
A nagyiskolában az egész területen emeletráépítés történik, valamint a mostani Iskola úti bejárathoz épül az aula, amiben helyet kap a lift, a lépcsőház, a porta, valamint egyéb kiszolgáló helyiségek. Az építkezés során megvalósul az iskola teljes körű akadálymentesítése is.

Az építkezés eredményeképpen iskolánkban az alábbiak valósulnak meg:

Kialakítunk 8 tantermet az előírásoknak megfelelően (alapterület 52 m2).
Megvalósul 3 szaktanterem az előírásoknak megfelelően. A szaktantermek a következőek: természettudományi, ének-zene és számítástechnikai terem.
Természetesen az épület megfelel a hőtechnikai előírásoknak is. Az emeleti részen energiatakarékos, hőszivattyús fűtési rendszert valósítunk meg. A meleg vizet napkollektoros rendszer segítségével kapjuk.
Az épület berendezései, a terek kialakítása megfelel az oktatás feltételeinek és biztosan hosszú távon szolgálja a község lakóinak oktatással kapcsolatos igényét.

A beruházás megvalósítása során számítunk a község lakóinak segítségére úgy, mint az építkezés tényleges segítése pl. az iskola héjazatának bontása (a bontott palát az óvoda bővítésénél tudnánk hasznosítani) illetve pénzbeli felajánlással a Győrzámolyért Alapítványba (számlaszám: Pannon Takarék Bank Zrt. 63200308-10000276).
Az építkezés segítése azt is jelentheti, hogy akik részt vállalnak a munkából azok jobban magukénak érzik az óvodát, iskolát és jobban megbecsülik azt.

A község múltjának ismertetése azért is hiányos, mert kevés adat áll rendelkezésünkre a múltat illetően. Az okok között említhető az 1954-es árvíz, amikor nemcsak a házak pusztultak el, hanem sok dokumentum is, amik a község történetét is tartalmazták. A fentiekre hivatkozva is kérem a tisztelt lakosságot, akinek hiteles adata van a község múltjával kapcsolatosan, az bocsássa a rendelkezésünkre annál is inkább, mert szükség van a község történetének megírására és könyv alakban való megjelentetésére.

Biztos vagyok abban, hogy a felsorolt beruházások hosszú időre megteremtik a jó működés feltételeit. A község lakóinak pozitív szemléletét ismerve azt mondhatom, hogy Győrzámoly jövője ígéretes.

A mindennapokat illetően a következőket tartom fontosnak közölni:

Elkészült és a Képviselő-testület elfogadta az önkormányzat 2011. évi költségvetését. A költségvetés 40,6 millió forint hitelfelvétellel számol. Hitelfelvételre az alábbiak miatt van szükség:

- az állami normatívák nem nyújtanak fedezetet a működési kiadásokra.
- a beruházások utófinanszírozása miatt a kamatokat csak hitelből tudjuk fedezni.
- a támogatások lehívása jelentős időbe telik (minimum fél év).

Bizakodásra ad okot, hogy a Képviselő-testület elkötelezett a takarékos gazdálkodás szigorú megvalósítására.

Bízva abban, hogy intézményeink kihasználtsága növekszik, Győrzámolynak nem csak szép múltja, de szép jövője is lesz.

Győrzámoly, 2011. március 21.

Horváth Gábor        

polgármester         

Győrzámoly térképe

Deutsch