Get Adobe Flash player

gyrzmoly-katolikus_templomGyőrzámoly már a középkorban az esztergomi főegyházmegyébe, a komáromi főesperességbe, a hédervári esperesi kerületbe tartozott.
1561-ban a főpásztori vizitátor járt Győrzámolyon, aki megállapította, hogy Győrzámolynak nincs plébánosa, a templom teljesen elhagyatott az urak hanyagsága miatt, akik mind lutheránusok.

Megállapítható tehát, hogy a reformáció hatása falunkban is érezhető volt. A vizitátor szavaival élve: „a pásztor nélküli nyájat idegenek környékezik meg".
Tény, hogy a győrzámolyi templom még 1647-ben is evangélikus kézen van. A század végére azonban a templom újra katolikus.

A XVIII. században Győrzámolynak Szent Erzsébet tiszteletére épült a temploma van, ez később romba dőlt.
1700-ban a régiek emlékezete szerint építette a Mária-kápolnát Eszterházy Ferenc, de nem szánták és nem is használták kápolnának.
1714-ben restaurálják a régi templomot. A templomtorony rendes faépítmény, és a templom Szent László tiszteletére épült.
Érdekesség, hogy 1717-ben a plébánost a templom kriptájába temették el.
1722-ben állítatta a közút mellé Nepomuki Szent János szobrát egy mészáros legény.
1736-ban a templomhoz tornyot építenek Apponyi Lázár gróf költségén. A sírok felásásánál aranylánccal összefűzött, aranypénzek kerültek elől. Boros plébános az aranyakat sekrestyeépítésre használta fel.

A toronyban 1754-ben egy 50 fontos megáldott harang teljesített szolgálatot. A vasárnapi és az ünnepi misék 10 óra tájt voltak. Ilyenkor magyarul is prédikáltak.
A plébános nem a plébánián lakik,mert az romokban van, hanem egy falubeli házában.
1764-ben új harang érkezik a községbe, súlya 189 font. A harang a község összefogásának eredménye.
1773-ban a plébánia is újjáépül téglából, nagyobb ablakokkal. A ház náddal fedett, két szobás. A szobák földje téglázott, külön tejkamra és éléskamra van.

1779. május 6. Bezárják a templom körüli régi temetőt és felszentelik, megnyitják az új temetőt mintegy 121 lépésre a templomtól. Ide viszik át a régi temető nagy keresztjét is. Az új temetőt töltés veszi körül. Ide temették a zámolyi, ladaméri és újfalui híveket és pedig díjtalanul.
Ebben az évben földrengés rázza meg a falut, aminek hatására a templom erőteljesen megrongálódott. Viczay Mihály gróf szinte alapjától újjáépítette. Téglából épül, zsindellyel fedik, a toronyba három harangot terveznek és kripta nem épül hozzá. Bútorokkal és istentiszteleti ruhákkal is felszerelik.

1780-as évekből való Győrzámolyon egy szép vörösmárvány keresztkút, barokk fa fedővel, rajta Keresztelő Szent János és a keresztelkedő Jézus szobra.
1788. július 5. új plébániát állítanak fel Dunaszentpálon és Dunaszeg fíliát Győrzámolytól elszakítva odacsatolják.
A fejlődés, a békés egyházi élet 1869-ig folyt nyugalomban, ebben az évben április 30-án nagy tűz pusztít. Leég a szentegyház, a paplak, gazdasági épületei, valamint több családi ház. A megyei feljegyzések szerint leégett az iskola is.

A következő évben megtörténik a restauráció. Új tornyot építenek, kicserélik mind a templom, mind a plébánia tetejét. Megtörténik a templom külső-belső javítása, meszelése.
1889-ben a templom köré 32 db vadgesztenyét ültetett Ecsedy Gyula plébános.
Az 1910-es templomszámadás szerint sor került az öröklámpa (örökmécses) felszerelésére.

1916-ban a két nagyharangot elviszik ágyúnak.
1919 december 26-ra virradó éjjel villámcsapás éri a templomtornyot.
1921-ben elnémul a kisharang is. Ez évben érkezik egy 35 kg-os „H" hangú ércharang. 1922-ben egy 175,5 kg súlyú „D" hangú harang. 1930-ban egy 278 kg súlyú „H" hangú harang.
1941-től Kutasi Károly lesz az új plébános.
1950-ben megtörténik a templom mennyezeteinek a festése.
1954. július 15-én a Duna gátat szakított Ásványrárónál. A Szigetköz a víz áldozata lesz.

A plébános július 26-án, hétfőn tér vissza a faluba: „A plébánia áll...Templomunkban a jelek szerint talán 1-2 ujjnyi víz hatolt be a küszöbön át, vagy talán be se hatolt, csak alulról felázott, szivárgott; a kövezet 3,5 cm-et süllyedt a templomban, a szentélyben és a sekrestyében. A kőlapok összetörtek; a szószék téglalépcsője is süllyedt 4-5 cm-et és a faltól elvált, de használható."

1954. augusztus 4. Első mise a győrzámolyi templomban.

Egyházközségi képviselők

Angyal Melinda
Csizmadia Mónika
Erdélyi László
Hajtóné Paár Éva
Horváth Gyula
Karácsonyné Mayer Éva
Pulai Ferenc
Pusztai Ákos
Rácz Róbert
Rippert Sándor
Sipos László

Győrzámoly térképe

Deutsch