Get Adobe Flash player

gyrzmoly-katolikus_templomGyőrzámoly már a középkorban az esztergomi főegyházmegyébe, a komáromi főesperességbe, a hédervári esperesi kerületbe tartozott.
1561-ban a főpásztori vizitátor járt Győrzámolyon, aki megállapította, hogy Győrzámolynak nincs plébánosa, a templom teljesen elhagyatott az urak hanyagsága miatt, akik mind lutheránusok.

Megállapítható tehát, hogy a reformáció hatása falunkban is érezhető volt. A vizitátor szavaival élve: „a pásztor nélküli nyájat idegenek környékezik meg".
Tény, hogy a győrzámolyi templom még 1647-ben is evangélikus kézen van. A század végére azonban a templom újra katolikus.

A XVIII. században Győrzámolynak Szent Erzsébet tiszteletére épült a temploma van, ez később romba dőlt.
1700-ban a régiek emlékezete szerint építette a Mária-kápolnát Eszterházy Ferenc, de nem szánták és nem is használták kápolnának.
1714-ben restaurálják a régi templomot. A templomtorony rendes faépítmény, és a templom Szent László tiszteletére épült.
Érdekesség, hogy 1717-ben a plébánost a templom kriptájába temették el.
1722-ben állítatta a közút mellé Nepomuki Szent János szobrát egy mészáros legény.
1736-ban a templomhoz tornyot építenek Apponyi Lázár gróf költségén. A sírok felásásánál aranylánccal összefűzött, aranypénzek kerültek elől. Boros plébános az aranyakat sekrestyeépítésre használta fel.

A toronyban 1754-ben egy 50 fontos megáldott harang teljesített szolgálatot. A vasárnapi és az ünnepi misék 10 óra tájt voltak. Ilyenkor magyarul is prédikáltak.
A plébános nem a plébánián lakik,mert az romokban van, hanem egy falubeli házában.
1764-ben új harang érkezik a községbe, súlya 189 font. A harang a község összefogásának eredménye.
1773-ban a plébánia is újjáépül téglából, nagyobb ablakokkal. A ház náddal fedett, két szobás. A szobák földje téglázott, külön tejkamra és éléskamra van.

1779. május 6. Bezárják a templom körüli régi temetőt és felszentelik, megnyitják az új temetőt mintegy 121 lépésre a templomtól. Ide viszik át a régi temető nagy keresztjét is. Az új temetőt töltés veszi körül. Ide temették a zámolyi, ladaméri és újfalui híveket és pedig díjtalanul.
Ebben az évben földrengés rázza meg a falut, aminek hatására a templom erőteljesen megrongálódott. Viczay Mihály gróf szinte alapjától újjáépítette. Téglából épül, zsindellyel fedik, a toronyba három harangot terveznek és kripta nem épül hozzá. Bútorokkal és istentiszteleti ruhákkal is felszerelik.

1780-as évekből való Győrzámolyon egy szép vörösmárvány keresztkút, barokk fa fedővel, rajta Keresztelő Szent János és a keresztelkedő Jézus szobra.
1788. július 5. új plébániát állítanak fel Dunaszentpálon és Dunaszeg fíliát Győrzámolytól elszakítva odacsatolják.
A fejlődés, a békés egyházi élet 1869-ig folyt nyugalomban, ebben az évben április 30-án nagy tűz pusztít. Leég a szentegyház, a paplak, gazdasági épületei, valamint több családi ház. A megyei feljegyzések szerint leégett az iskola is.

A következő évben megtörténik a restauráció. Új tornyot építenek, kicserélik mind a templom, mind a plébánia tetejét. Megtörténik a templom külső-belső javítása, meszelése.
1889-ben a templom köré 32 db vadgesztenyét ültetett Ecsedy Gyula plébános.
Az 1910-es templomszámadás szerint sor került az öröklámpa (örökmécses) felszerelésére.

1916-ban a két nagyharangot elviszik ágyúnak.
1919 december 26-ra virradó éjjel villámcsapás éri a templomtornyot.
1921-ben elnémul a kisharang is. Ez évben érkezik egy 35 kg-os „H" hangú ércharang. 1922-ben egy 175,5 kg súlyú „D" hangú harang. 1930-ban egy 278 kg súlyú „H" hangú harang.
1941-től Kutasi Károly lesz az új plébános.
1950-ben megtörténik a templom mennyezeteinek a festése.
1954. július 15-én a Duna gátat szakított Ásványrárónál. A Szigetköz a víz áldozata lesz.

A plébános július 26-án, hétfőn tér vissza a faluba: „A plébánia áll...Templomunkban a jelek szerint talán 1-2 ujjnyi víz hatolt be a küszöbön át, vagy talán be se hatolt, csak alulról felázott, szivárgott; a kövezet 3,5 cm-et süllyedt a templomban, a szentélyben és a sekrestyében. A kőlapok összetörtek; a szószék téglalépcsője is süllyedt 4-5 cm-et és a faltól elvált, de használható."

1954. augusztus 4. Első mise a győrzámolyi templomban.

Egyházközségi képviselők

Angyal Melinda
Csizmadia Mónika
Erdélyi László
Hajtóné Paár Éva
Horváth Gyula
Karácsonyné Mayer Éva
Pulai Ferenc
Pusztai Ákos
Rácz Róbert
Rippert Sándor
Sipos László