Get Adobe Flash player
Szűrő
  • Mindenszentek napját november elsején ünnepeljük. Ezen a napon a katolikus hívek, a naptárban nem jelölt szentekre emlékeznek meg. Régen csak tanácsolt ünnep volt, de 2000-től bekerült a kötelező egyházi ünnepek közé. Ez azt jelenti, hogy a keresztény katolikus híveknek ezen a napon kötelező szentmisére menni.

    Halottak napja november másodika. A katolikus egyház megemlékezik minden elhunytról. Az egyház "a feltámadás és az örök élet hitével és az ebből fakadó reménnyel éli meg a halottak tiszteletének ősi cselekedetét, melynek minden nép a maga módján tesz eleget". Az egyház kezdettől imádkozik az elhunytakért.

    Magyarországon az emberek felkeresik elhunyt szeretteik sírját és mécsessel, virággal, koszorúval fejezik ki tiszteletüket feléjük. Ilyenkor mindenki egy kicsit többet és mélyebben gondol azokra a családtagokra, barátokra, akik már nem lehetnek velünk.

                                                                       Az elhunytak emléke előtt tisztelegve Győrzámoly Község Önkormányzata a Hősi emlékműnél helyezett el koszorúkat!

                                                                                                                                                                                         Pulai Nikoletta polgármester

    Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek,
    Hiába szállnak árnyak, álmok, évek.

                                                                                      (Juhász Gyula)

     kép emlékmű

  • Tisztelt Lakosság!

    2019. március 5-én lépett hatályban az Országos Tűzvédelmi Rendelet, ami jelentős változásokat hozott. A lakosság számára az egyik legjelentősebb változás, hogy az élet-és értékvédelem jegyében a belterületi ingatlanok használata során keletkezett hulladék szabadtéri égetése tilos.

    Megoldások lehetnek:

    -          otthoni komposztálás

    -          biokuka használata

    -          hulladékudvar igénybevétele

    Hosszútávú terveim közé tartozik, egy önkormányzati komposztáló létrehozása.

    Rövid távon a Győrzámolyi Önkormányzat segítséget nyújt a község lakóinak úgy, hogy az önkormányzat munkatársai az utcára zsákba kitett avart (kizárólag falevelet) elszállítják a következő napokon:

    november 4. (hétfő)

    Győri út, Nyírfa liget, Patkó utca, Zátony utca, Dergiták útja, Béke út, Bartók B. út, Parti sétány

    november 5. (kedd)

    Iskola u., Fenyő út, Liget út, Szent István út, Majori út, Árnyas utca, Szent László út, Ady E. út

    november 6. (szerda)

    Rákóczi út, Kossuth u., Dr. Pécsi Gyula u. Szabadság út, Futódomb út, Petőfi út

     november 7. (csütörtök)

    Széchenyi u., Hunyadi u., Németh Imre u., Ancsali út, Akác u., Tölgyfa u., Cseresznyefa u.

     november 8. (péntek)

    Erdősor út, Diósi út, Orgona u., Duna u., Búzavirág u., Mórvető u., Határ út

     Kérek mindenkit, hogy tájékoztassa a lehetőségről a lakókörnyezetében élőket! Bízom, a lakosság együttműködésében!

                                                                                                                                                                     Pulai Nikoletta polgármester

  • Az 1956-os forradalom egyik kirobbantó szikrája Rajk László újratemetése volt, akit koholt vádak alapján végeztetett ki Rákosi. A másik pedig a poznani munkás tüntetés. Az ország lélegzet visszafojtva figyelte a lengyelországi eseményeket.

    Magyarországon leginkább a diákok akartak változást és október 22-én elkészítették a 16-os követelési listájukat, melyben előkelő helyet foglalt a szovjet csapatok kivonulása, Nagy Imre kormánypárti kinevezése, a magyar szimbólumok szabad használata és a legfontosabb Rákosi bíróság elé állítása. A vezetés nagy nehezen, de október 23-ára engedélyezte a lengyel szimpátiatüntetést.

    Október 23. A NAGY NAP

    A Műegyetem udvaráról induló felvonuláshoz egyre többen csatlakoztak, a hallgatók röplapokat osztogattak, és némán, jelszavak nélkül vonultak. A Petőfiszobor előtt találkoztak a különböző egyetemek hallgatói, majd együtt vonultak a Bem térre, hogy kifejezzék a lengyel események iránti szolidaritásukat.

    15 órakor, a Bem-szobor talapzatán állva Veres Péter, a Magyar Írók Szövetségének elnöke felolvasta a szervezet kiáltványát a tömegnek, a diákok pedig a tizenhat pontot.

    A nemzeti színű zászló közepéből kivágták a szovjet mintájú címert, így a lyukas zászló lett a forradalom jelképe. A beszédek után a kétszázezres tömeg az Országház elé indult és a téren a függetlenséget követelte.

    Ezt követően ezrek vonultak tovább a Magyar Rádió épülete elé, a tizenhat pontból álló követelésüket felolvassák. Az ÁVH azonban megakadályozta az épületbe való bejutást. Gerő Ernő pártfőtitkár este 8 órakor elmondott rádióbeszédében csőcseléknek titulálta a tüntetőket és gyakorlatilag harcot hirdetett ellenük. A rádióbeszéd olaj volt a tűzre – felbőszítette a Sztálin-szobornál gyülekező, egyre duzzadó tömeget. A diktátor szobrát este fél 10-kor ledöntötték a tüntetők.

    A Rádiónál párhuzamosan a tüntetők ahelyett, hogy meghátráltak volna, különböző rigmusokat kezdtek kiabálni, melynek folyományaként az ÁVH a tömegbe lőtt a fegyvertelen fiatalokra. A támadókkal egyet nem értő magyar katonák átálltak a tüntetők oldalára, és ellátták őket fegyverrel, hogy megvédhessék magukat. Számos ember vált a harcok áldozatává. A Rádió épülete 24-én hajnalban került a felkelők kezére.

    Magyarország 1991 óta hivatalos Nemzeti ünneppé nyilvánította ezt a napot. A forradalom mellett, a köztársaság kikiáltásának napja is ez. Országszerte megemlékezésekkel ünnepelnek.

    Falunk is megemlékezik a hősökről, s az oszlopokon elhelyezett zászlókkal tisztelgünk a sok ártatlanul elhunyt ember emléke előtt.

    „Piros a vér a pesti utcán,
    munkások, ifjak vére ez,”

    Írta: Pulai Nikoletta polgármester

     

    Önkormányzat zászló

     

  • Márton nap 2

Allo banner

Deutsch

KTC Tennis Club

logo2 feher

FitFight

liza fit fight FB